Mintegy 110 000 lakosú város a Dunántúlon, félúton Budapest és a Balaton között. Európa legősibb városainak egyike, hajdani királyi székhely. (A honfoglalás idején ez a terület Árpád vezér törzsének szálláshelye volt.)

Királyok koronázási és temetkezési helye, törvénykezési napok, országgyűlések, valamint a nevezetes Aranybulla kihirdetésének színhelye.

Az egykori Alba Regia ma nemzetközi ipari központ, iskolaváros és százezrek által látogatott idegenforgalmi központ. A történelmi belváros az elmúlt századok történeti illusztrációja is lehetne.

A romkert (a templom és a középkori városfalak maradványaival) az egykori bazilika (1018-38) helyén található. A Szent István-székesegyház gótikus eredetű (1235), a Géza fejedelem sírja fölé emelt templom helyén áll. Mai formája 1778-ra alakult ki.

A Szent-Anna kápolna gótikus stílusú, 1470-ből. Barokk stílusú a karmelita templom (1748), a felsővárosi római katolikus templom (1840), a rác templom (1771) és a Nepomuki Szent János-templom 1751-ből. A püspöki palota copf (1801), a városháza barokk (XVII. század), a megyeháza klasszicista stílusú.

A város kiemelkedő rendezvénye a Kortárs Művészeti Fesztivál májusban, a Királyi Napok augusztusban és a Fehérvári Vigasságok szeptemberben (információ: 22/537-153).

Székesfehérvár barokk gazdagságát jelzik az egyházi építészet és festészet remekei és a méltóságteljes paloták. A belváros rekonstrukciója keretében egész háztömbök, utcarészletek kapták vissza eredeti szépségüket.

A hajdan szerbek lakta Rácváros újjáépítését Európa Nostra-díjjal értékelték.

A Szent István Király Múzeumot a volt jezsuita rendházban alakították ki. A város fontos múzeumai és kiállítóhelyei még az Egyházmegyei Múzeum, a Bory-vár Múzeum, a Budenz Ház, a Palotavárosi Skanzen, a Fehérvári Babaház,  a Schaár Erzsébet Gyűjtemény, a Pelikán Galéria, a Csók István Képtár, a Tejipari Történeti Gyűjtemény, a Városi Képtár Deák Gyűjtemény, az Új Magyar Képtár, a Terkán Lajos Csillagvizsgáló, a Fekete Sas Patikamúzeum, a Magyar Alumíniumipari Múzeum és a Tűzoltómúzeum. 
Alba Regia középkori eredetű címerében nyitott városkapukat láthatunk. Ez a nyitottság jellemzi a várost ma is: tárt kapukkal és magyaros vendégszeretettel várják a látogatókat.